Miért fontos az utómunka, ha ütős stock fotót szeretnél készíteni?

Az első stock fotóimat nem szerkesztettem

Kezdő stock fotósként úgy gondoltam, hogy egy kis vágás elegendő ahhoz, hogy a képeim jól nézzenek ki a portfóliómban. Távol állt tőlem, hogy világosítsam a képeimet, vagy a színeket erőteljesebbé tegyem, nem is beszélve a kisebb retusálásokról.

Ha Te is így érzed helyesnek, akkor ki kell, hogy ábrándítsalak.

Ha a stock fotózásban sikereket szeretnél elérni, bizony át kell magadat állítani a vevőközpontú szemléletre. Márpedig a vevők olyan fotókat keresnek, amik feltűnőek, színesek, és csak az van rajtuk, ami a témához tartozik.

Amikor rádöbbentem, hogy mire jó az utómunka

Ahogy egyre több fórum bejegyzést, beszélgetést olvastam, és egyre több, nálam jóval tapasztaltabb stock fotós képe került elém, szomorúan tapasztaltam, hogy a jónak hitt képeim bizony gyalázatosan mutatnak a többi fotó mellett.

Eleinte nem is mertem megnézni 100% nagyításban a fotóimat, mert tartottam attól, hogy nem elég élesek, bár képernyő méretben megfelelőnek látszottak.

Elkezdtem a Lightroom-ban "feljavítani" a fotóimat, azokat is, amiket már feltöltöttem. Döbbenetes a különbség egy nyers és egy jól kidolgozott kép között.

Mit érdemes mindenképpen módosítani a fotóidon?

Ami nagyon feltűnő egy stock fotóban az a világossága és a színtelítettsége (avagy a telített színessége). Az alulexponált képek kilógnak a sorból, a halvány színek szintén csökkentik a fotó értékét (stock fotó szempontból).

Ha bélyegkép méretben nem elég mutatós a fotód, akkor biztos, hogy szerkesztened kell.

Amit javítanod kell a fotóidon, hogy stock-osabb legyen:

• Expozíció, fehérek (exposition, whites) A fehér színű tárgyak legyenek annyira világosak, hogy éppen ne égjen ki a terület. Ha stúdióban / fotósátorban, fehér háttér előtt fotózod a tárgyakat, akkor a hátteret addig világosítsd (fehérek - whites, vagy a histogram jobb oldalának húzásával), amíg ki nem pirosodik (ehhez a histogram jobb felső sarkában aktiváld a Show Highlight Clipping gombot).
• Színtelítettség (saturation) Alapvetően színes fotókat várnak a stock ügynökségek, mivel a vevők színesből tudnak fekete-fehéret szerkeszteni, de fordítva nem. Az viszont nem mindegy, mennyire színes a képed. A jóízlés határain belül állítsd feljebb a Saturation (és Vibrance) csúszkát. Általában a Saturation = 10 és a Vibrance = 40-50 elég erős színeket ad, de még nem esik a túltelítettség kategóriába (a histogramot érdemes figyelni).
• Csúcsfények (highlights) A kiégett részeket javíthatod a csúcsfények értékének csökkentésével
• Alakítás (transform), Vágás szög (crop angle) Épületek fotózásakor elengedhetetlen a függőleges vonalak javítása, hogy valóban függőlegesnek tűnjenek. Ez széles látószög esetén nem minden esetben nézne ki jól, de valamennyire mindig csökkenthető az objektív torzítása (Transform - Vertical vagy Auto). Városképeknél, állóvizek fotózásakor pedig a vízszintes horizontvonal korrigálása szükséges (Crop - Angle).
• Árnyékok (shadows) Kontrasztos kép esetében (erős napfény + árnyék) hasznos lehet az árnyékok csúszka értékének kis mértékű emelése. Itt sem jó, ha túlzásba esünk, mert a kontraszt túlzott csökkentése természetellenes hatást kelt. Általában elég, ha a képen nincsen bebukott (fekete) rész, tehát a sötét, árnyékos kép elemek is tartalmaznak részleteket.
• Fehéregyensúly (white balance)
  Ha automatára állítottad a gépeden a fehéregyensúlyt, akkor az esetek többségében nem szükséges utólagos állítás. Azonban kevés fény esetében bele kell nyúlni az automata értékekbe. Ha van szürke tárgy, vagy aszfalt a képen, akkor a fehéregyensúly választó (white balance selector) ikonra kattintva beállíthatod a helyes értékeket. Ha nincs szürke, akkor a szemedre van bízva, hogy mi lesz a megfelelő beállítás (az előre meghatározott gyári opciók sokszor fals eredményt adnak).
• Retusálás (spot removal vagy Photoshop-ban: healing brush tool, content-aware fill) Sokszor menthetsz meg egy egyébként jó képet a törléstől, ha a zavaró elemeket kiretusálod. Ha idegenkedsz a retustól, akkor gondolj arra, hogy a képeidet olyan emberek használják fel, illetve nézik majd meg, akik nem tudják, hogy hogy néz ki a valóságban a megörökített látvány, azonban zavaróan hat az ottfelejtett, vagy belógó tárgy / kép elem.
• Zaj csökkentés (noise reduction) Ha a kevés fény miatt magasabb ISO értékkel fotózol, a fotódon apró foltok jelenhetnek meg, ezt nevezzük képzajnak. Ha nem túl erős a képzaj, akkor megmenthető a fotó a zaj csökkentésével.
• Lencse korrekció (Lens correction) A Lightroom (és más képszerkesztő szoftverek) képes arra, hogy felismerje a fotó készítésekor használt objektívet, és előre beállított korrekciókat hajtson végre a fotókon. Alapvetően kétféle javítást lehet manuálisan bepipálni: kromatikus aberráció (színes körvonalak) eltűntetése, illetve a lencse által okozott torzítás és vignettálás (sarkok felé sötétedés) kiküszöbölése. Érdemes alapértelmezettként beállítani mindkét opciót.

Mi az, amit ne módosíts a fotóidon?

• Élesség (Sharpening) Ne, vagy csak keveset élesíts. Ha egy kép alapvetően homályos, bemozdult, akkor jobb, ha megválsz tőle.
• Zajmentesítés (Noise reduction) Minimális mértékben alkalmazhatod, de egy alapvetően zajos képből ne próbálj meg stock fotót kreálni.

Alaptétel, hogy egy éles, jól elkapott pillanatot megörökítő fotóból érdemes utómunkával eladható stock fotót készítened, egy rossz beállításokkal elkattintott, nem megfelelően komponált képpel azonban nem érdemes időt töltened.

Összefoglalás

Ha nézegeted bármelyik stock fotós ügynökség kínálatát, bizonyára neked is feltűnik, hogy a fotók zöme már kicsi bélyegképként is megpróbál kitűnni a tömegből. Ezt a jól, megfelelő mértékben alkalmazott utómunkával érik el a fotósok.

Ami a "gépből kijön", az nem alkalmas stock fotóként való értékesítésre. Nagy a verseny, és magasan van a léc.