Melyik stock fotós oldalra regisztrálj? Tapasztalataim 7 stock fotó ügynökségnél, mint fotós.
Miért nem mindegy, melyik fotó ügynökséget választod, mint fotós?
Az alábbi stock fotós oldalakat végigpróbáltam. Mindegyiknél vannak furcsaságok, és gyakorlatilag teljesen másképp működnek, más témák vagy más típusú média megy jobban, a képekért járó összeg pedig végképp különbözik. Éppen ezért úgy gondoltam, hogy minden ügynökségről külön-külön írom le a tapasztalataimat. Itt-ott beleszövöm a fórumokon jelenlevő fotósok érdekes tapasztalatait is. Mire a végére érsz az olvasásnak, lesz egy képed a stock fotós bizniszről mint jelenségről, illetve reményeim szerint el tudod majd helyezni magadat, a képeidet egyik-másik ügynökség kínálatában, mielőtt sok munkával feltöltögeted mindenhova a portfóliódat, várva a pénzesőt.
Fontos: angol nyelvtudás nélkül nem érhetsz el eredményeket, mivel a nagyobb stock ügynökségek angol nyelven fogadják a fotók leírását, címét, kulcsszavait. A kulcsszavazás nyelvtudás nélkül lehetetlen vállalkozásnak tűnik.
Megjegyzem, sokan vannak, akik a "mindent mindenhova" elven töltik fel a fotóikat, de ők is azt tapasztalják, hogy vannak kimagaslóan teljesítő ügynökségek, és vannak éppen csak említésre méltók. Mindez persze a portfólió összetételétől függ (téma, média - fotó, videó, vektoros kép, illusztráció).
Nekem mégis az a gyakorlat tetszik jobban, amikor a fotós kiválaszt egy-két ügynökséget, és azok működésébe, elvárásaiba beleássa magát. Véleményem szerint nem lehet 10 ügynökség szeszélyeit kitanulni. A vevők különböző igényeiről nem is beszélve.
Manapság terjedőben van az "AI", azaz Artificial Intelligence (mesterséges intelligencia) alkalmazása a beküldött fotók/képek elemzésére, amit én személy szerint nagyon utálok... Alább kiderül miért. Lássuk a részletes beszámolót.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az alábbiakban az én személyes tapasztalataimat és véleményemet fogalmazom meg, másoknak más élményeik lehetnek!
Dreamstime
A Dreamstime egy román alapítású, de mára már amerikai telephellyel rendelkező cég. Nagyon szimpatikus volt már elsőre is. Minden képemet elfogadták, még a máshol elutasított Matchbox fotó sorozatomat is. Egyre gyanúsabbá vált, hogy míg máshol napokat kell várni az elbírálásra, itt gyakran csak perceket. Amikor utánanéztem, kiderült, hogy AI-t használnak, és gyakorlatilag ember nem is látja a feltöltött képeket, mielőtt kikerülnek a vásárlók elé. Ennek valószínűleg az a jól felfogott oka, hogy záros határidőn belül felzárkózzon a cég a nagyobb (pl. Shutterstock) versenytársainak sorába, legalábbis ami a fotók számát illeti.
Előfordult, hogy visszadobtak egy sorozatot, mondván, hogy "a kép nagyon hasonló egy már feltöltött képhez". Nem hagytam annyiban, visszaírtam nekik. Gondolom megnézte egy hús-vér ember is a képeimet, mert hamar rájöttek, hogy közel sem hasonlóak, csak a tárgy azonos (Matchbox modellek). Tanulság: nem szabad hagyni, hogy az AI kifogjon rajtunk!
Ha valamit nem értesz, vagy problémád van, akár a képeid elbírálásával kapcsolatban, nyugodtan írj az ügyfélszolgálatnak! Az ügynökségek is követhetnek el hibát, amit javítanak, de csak ha szólsz nekik.
Már-már azon gondolkodtam, hogy exkluzív fotós leszek a Dreamstime-nál, és párszáz képemet csak hozzájuk töltöttem fel, amikor rátaláltam egy számomra sokkal megfelelőbb ügynökségre, az Alamy-ra (lásd alább).
Az exkluzív (tehát csak a Dreamstime-nál megvásárolható) fotókért kicsit többet kap a fotós, ha pedig teljesen exkluzív kontribútor (fotós) vagy, — azaz csak náluk vannak fotóid, kizárólag nekik dolgozol — akkor elvben jobbak az esélyeid az eladásra.
Hogy miért mondom, hogy csak elvben? Van egy nagyon kedves, kitartó, de kevésbé tehetséges fotós, aki rendszeresen írogat a Dreamstime fórumán. Ő úgy döntött, hogy exkluzív fotós lesz. Talán két év alatt érte el a 100 dolláros kifizetési limitet, aminek ő ugyan felettébb örült (a Dreamstime-nál 100 dollár alatt nem fizetik ki a fotósokat, még akkor sem, ha azok megszűntetik a felhasználói fiókjukat), engem viszont rendesen elgondolkodtatott az exkluzivitás értelméről.
Néhány hónap tépelődés után végül úgy döntöttem, hogy megválok tőlük.
Ezt fél év inaktivitásnak kellett megelőznie (nem tölthetsz fel, nem vásárolhatnak tőled, nem írhatsz a fórumba stb.). Az összes képemet inaktiváltam (törölni nem lehet teljesen).
Miért döntöttem a leépítés mellett? Több oka is van.
Először is alig volt eladásom. Rájöttem, hogy a Dreamstime-nál aki rengeteget ad el, annak rengeteg a beállított, megszerkesztett képe (karácsonyi hangulat, kislány nyitott könyvvel - csilli-villi tündéres hangulat), és mindenekfelett rengeteg az illusztrációként feltöltött digitális alkotás (absztrakt). Olyan is van köztük, aki a kisbabáját fotózta sokat.
Másodszor, a fórumot naponta böngészve rádöbbentem, hogy az erősen moderált. Nem elég, hogy bizonyos szavakat (pl. a versenytársak nevei) automatikusan kicsillagoznak, kritikai észrevételt sem célszerű tenni, csak nagyon finoman. Az eleinte családias, kedves hangulatú fórum egy idő után már kicsit együgyűnek hatott. Mindenki abszolút pozitív, lelkes, a Dreamstime egy szuper cég - igaz, hogy a 100 dolláros kifizetési limitet sem érik el sokan... A világ legpörgősebb fórumának tartott közösség nagy részt gyakorlatilag csak fotóláncokat posztol (pl. tedd fel a kedvenc képedet, vagy lássuk a legjobb macska fotódat stb.). Az érdemi, konstruktív, fejlesztő, szakmai posztok, beszélgetések elég ritkák, illetve ritkán szólalnak meg a régi motorosok.
Fél év várakozás után (elvben megjelenik egy törlés gomb a felhasználói felületen, de nálam nem jelent meg) végül rákérdeztem, hogy most már lehet-e törölni engem véglegesen a fotósaik közül, amire egy szó nélkül meg is tették.
Nekem nem jött be a Dreamstime. Nem gyártok absztrakt illusztrációkat, nincsenek babafotóim, és nincsenek beállított karácsonyi kompozícióim sem. Ha Te ilyesmiben gondolkodsz és alkotsz, akkor mindenképp megér egy próbát! Az exkluzivitást azonban nem ajánlom!
Shutterstock
A Shutterstock vitathatatlanul a legnagyobb a microstock ügynökségek közül. Vagyis ők árulják a legtöbb képet ezen a területen. Valóban nagyon pörög, sok az eladás darabszámra, de összegre nézve nevetségesen alacsony. Jelenleg 10 centet adnak egy eladott fotódért, de az eladásaid függvényében ez az összeg idővel emelkedik (kicsit).
Természetesen vannak egyedi 10-20 dolláros eladások is, de azok a ritkábbak, mert az előfizetői modell lényege, hogy a vevő egy bizonyos összeg befizetésével több képet is letölthet (olcsón).
Eleinte nem voltam biztos abban, hogy maradok, de aztán olyan sokan írják, hogy a Shutterstock az alap, és már kevés képpel is lehet eladásokat generálni, hogy némi hezitálás után folytattam.
A Dreamstime-mal ellentétben itt nagyon is hús-vér emberek bírálták el a feltöltött képeket. Egy latin feliratot tartalmazó temetői kereszt képemet visszadobták arra hivatkozva, hogy túl sok a nem-angol szöveg a fotómon (“Nagy mennyiségű idegen nyelvű szöveg”). Na ezzel nem tudtam vitatkozni! Mint kiderült, ez le is van írva a szabályzatukban: a képen nem lehet nagy felületen nem-angol szöveg, felirat, még akkor sem, ha annak fordítását a cím mezőben megadod (kis mennyiségű szövegnél a fordítást kötelező a címben közölni).
Mint minden microstock cégnél, itt is az az eladások motorja, ha rendszeresen töltesz fel fotókat. Van, aki szerint elég néhányat egy alkalommal, a lényeg a következetes rendszeresség.
A kedvenc profi fotósom, aki a Shutterstock egyik nagymestere, Nicole Glass. Rengeteg hasznos videója van a Youtube-on. Sokat tanulhatsz tőle, hogyan állj neki és mit várhatsz a Shutterstock-tól.
Összességében jó választás a Shutterstock, ha rendszeresen töltesz fel képeket, és kialakítasz egy 8-10.000 fotóból álló portfóliót. Itt a sok kicsi sokra megy elve érvényesül.
Ha nem szándékozol napi szinten fotózni, akkor hobbinak jó, de megélhetési forrásnak semmiképp sem. Mindenesetre ez az ügynökség hoz leghamarabb sikereket számodra. Néhány héttel a regisztrációd után már beindul az eladás. Én személy szerint 6 hetet vártam az első eladásra (ami akkor még 25 centet hozott, ma már csak 10 cent lenne).
Még egy pozitívum a Shutterstock részéről, hogy elfogadnak editorial (szerkesztői, azaz hozzájárulás nélküli képeket személyekről, tulajdonokról) képeket is. Bővebb leírás angolul itt található.
Adobe Stock
Az Adobe Stock sokak által a legkedveltebb hely a fotóik (jogának) értékesítésére, mert relatíve új, tehát az eladások száma felfelé ívelő tendenciát mutat. Ezen kívül kicsit többet fizet, mint a többi microstock ügynökség. Nem elhanyagolható az a kedvezmény, amit azért kaptam, mert 300-nál több képem volt fent náluk: 2 évig ingyen használhattam a Photoshop-ot és a Lightroom-ot (Fotós csomag).
Nem ritkák a többdolláros képenkénti eladások, így akár le is körözheti a Shutterstock-on elért bevételedet, mely számban ugyan nagy, de pénzben (egy képre vetítve) kevés. Egy Youtube videóban egy fotós ujjong, hogy a legkeresettebb képét több százszor vették meg, és ezzel 100 dollárt keresett! No ha pl. az Alamy-n csak egyszer veszik meg az adott képet, lehet, hogy többet keresett volna. De az Adobe Stock is többet fizet, ha ismerjük az igényeit. Mármint az Adobe vásárlóinak igényeit.
Az Adobe-ra nem lehet editorial (azaz szerkesztői) képeket feltölteni, csak olyanokat, amiken nem szerepel személy, vagy logó, vagy egyéb jogvédett jelzés, épület stb., vagy ha szerepel, akkor model/property release (modell/tulajdon beleegyező nyilatkozat) kitöltése szükséges.
Az Adobe szoftverek átjárhatók, és a tervezéshez a stock fotókat egy kattintással bármely Adobe programból elérheted, természetesen az Adobe Stock kínálatából. Ezért a legkeresettebb képek itt a tervezők, dizájnerek által rendszeresen használt copy space-t (azaz homogén, feliratnak fenntartott területet) tartalmazó fotók. Ezen kívül jól eladhatók még a fehér hátteres stúdió fotók, és a hozzájárulásokkal rendelkező emberes fotók is (munkahelyi, vagy életérzést kifejező képek). Képeim közül a legkeresettebbek egyértelműen a fehér hátteres növények, hangszerek, illetve a best seller az óriás szúnyogom, ami ugyan nem fehér hátteres, de a kivétel ugyebár erősíti a szabályt.
|1|
A fotók elbírálásánál nagyon következetesek, és minden egyes képet megvizsgálnak, mielőtt az bekerülhet a portfóliójukba. Nagyon érzékenyek az élességre, érdemes a képeidet (egyébként ez általános szabály) 100%-os méretben végignézned, mielőtt feltöltöd. Itt jegyzem meg, hogy több helyen olvastam már, hogy van, aki kicsinyített fotót tölt fel, mondván, hogy az is elég nagy ahhoz, hogy elfogadják, de nem is a maximális méret, amit nem lenne jó fillérekért odaadni. Tapasztalatom szerint ez rossz hozzáállás. Ugyanis az elfogadható legkisebb méretet az évek során emeli az ügynökség. Ami ma még elmegy, holnap már lehet, hogy kicsi lesz, és kikerül a pixisből.
Az Adobe Stock tehát számomra a legjobb microstock platform, mert igényes, nem használ AI-t, felfutó ágban van, és még ingyen is kapod az alapvető fotós szoftvereit.
Getty Images
Az online stock fotózás atyja, és egyben legmegosztóbb élharcosa. Amikor először regisztráltam hozzájuk (kétszer vágtam bele), akkor a Getty Images elit részlegében kaptam lehetőséget fotóim közzétételére. Ezt a beküldött mintafotók alapján döntötték el. A másik lehetőség az iStock (pontosabban iStock by Getty Images), ahol az általánosabb, microstock jellegű fotókat gyűjtik.
Már az elején összetűzéseink voltak. Elég merev az elbírálási mechanizmusuk, így amikor kértem őket, hogy egy tévesen beküldött sorozatot töröljenek, mielőtt elbírálásra kerülne, közölték, hogy ha már megnyomtam a beküldés gombot, nem törölhetik a képeket. Az elbírálás után sem.
Furcsa módon egy sorozatom egyik részét elfogadták, másikat nem, holott a képek tárgya ugyanaz volt (modell autó). Amikor reklamáltam, mindegyik képet visszautasították, emberi tévedésre hivatkozva.
Hamar eljutottam oda, hogy "köszönöm, de ebből nem kérek". Néhány hónap után felmondtam a szerződésünket.
Jóval később újra regisztráltam, de akkor már az iStock portfólióba kerültem be. Hogy miért próbáltam újra, arról később, az iStock fejezetben olvashatsz.
EyeEm
Nagy kaland volt az EyeEm. A nagyon elegáns felülete, a könnyű kezelés és feltöltés, az online modell és tulajdon nyilatkozat-kezelés (máshol aláírt papírt kell szkennelni), mind amellett szóltak, hogy kipróbáljam ezt a relatíve fiatal kezdeményezést. Eredetileg egy "szociális" fotómegosztónak indult, de hamar rájöttek, hogy nem elég csak mutogatni a fotókat, lehetővé kell tenni azok eladását is, mint stock fotós ügynökség. Az áraik elég magasak, tehát nem microstock, de alapvetően még mindig egy tetszikelős, követős platform. A fotókat nemcsak az EyeEm felületén, hanem pl. a Getty Images, vagy az Alamy ügynökségek portfólióiban is árulják.
Két lehetőség van a fotóid elbírálását követően: a szuper(ebb) képeket továbbadják a fent említett cégeknek, a kevésbé jókat pedig megtartják csak a saját felületükön (ezt hívják "market", azaz piactérnek). Előbbi verzió sokkal nagyobb lehetőséget ad a képeidnek arra, hogy rátaláljanak és megvegyék.
A lassú elbírálás ellenére ők is az AI technológiát használják, így jópár vicces eset történt.
Egy Jézus szobrot ábrázoló képemhez modell nyilatkozatot kértek. A bicikli kerekes fotómat a rendszerük állatként definiálta, mely piros levélként egy fán tartózkodik, és a kulcsszavakat, illetve a fotó címét ennek megfelelően írták felül.
|2|
Itt szeretnék kitérni arra a felettébb furcsa gyakorlatra, hogy az általam beírt képcímet, kulcsszavakat az eladásra kínált képeimnél egyszerűen felülírta az AI rendszer, sokszor abszolút tévesen. Rájöttem, hogy a Getty Images-nek továbbadott képeket újrakulcsszavazták, és újracímezték, teljességgel figyelmen kívül hagyva az általam beírt szavakat.
Érdekes volt látni, hogy ha az EyeEm honlapra bejelentkezve néztem a képeimet, akkor a helyes (általam beírt) kulcsszavakat láttam, ha kijelentkezve (azaz pl. vevőként) böngészgettem, akkor már a hibás adatok jelentek meg a képeim mellett. Ráadásul módosítani sem lehetett.
|3|
A téves, és vicces automatikus kulcsszavazás miatt, amit többszöri levélváltásra sem módosítottak, az EyeEm mégsem lett a kedvencem, sőt a jövőben messze el fogom kerülni. Természetesen töröltem minden képemet, és búcsút intettem.
Ha regisztrálsz az EyeEm-re, javaslom, hogy nézd meg a fotóidat kijelentkezve is, nehogy úgy járj, mint én. Ha lenyűgöző képeid vannak, akár olykor el is adhatsz, bár mások tapasztalatai alapján nem számíthatsz nagy bevételre.
Nekem úgy tűnik, az EyeEm továbbra is inkább szociális platform fotósok számára.
Stocksy
Megpróbáltam bejutni, de mivel más témában kerestek fotókat, elutasították a regisztrációmat. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy meg kell említenem a sorban a Stocksy-t is. Egy különleges ügynökség, szinte már közösség, mert a fotósok egyúttal résztulajtont is birtokolnak a cégből. Beleszólhatnak a cég működésébe. Aki bekerül, az egy exkluzív közönségnek mutathatja meg, mit tud.
Nagyon ajánlom a Stocksy-t, megér egy próbát. Ne várj csodát, elképzelhető, hogy elutasítanak :-)
Alamy
Az Alamy brit fotóügynökség vitathatatlanul a kedvencem. Írtam róluk egy részletes bejegyzést, ami tele van sok-sok tudnivalóval kezdő stock fotósok részére.
Érdemes az Alamy fórumain kezdeni az ismerkedést ezzel a remek céggel. Talán azért, mert nem amerikai, van néhány különlegessége. Az alapító cégvezető rendszeresen találkozik személyesen az érdeklődő fotósokkal, ahol lehet tőle kérdezni, és közvetlen hangulatban társalogni vele. Ezt egy vendéglő asztal körüli kis társaságnak képzelem el Anglia egy kisvárosi szegletében, bár erről konkrétan nem írnak azok, akik már részt vettek ilyen összejövetelen.
A fórumon rövid idő múlva már ismerősként tűnnek fel a szereplők, egy jó kis csapat jött össze az évek során, akik nagyon értékes tapasztalatokkal gazdagítják a fotós közösséget. Havi rendszerességgel indít valamelyikük egy témát arról, hogy mennyi képet adott el, és mennyi bevétele származott belőle. Ez egyrészt inspiráló (ha magasabb számok szerepelnek), másrészt fogalmat alkothatunk az átlagos eredményekről. Aki angolul tanul, annak is kiváló hely az Alamy fóruma, mert 90%-ban angol anyanyelvűek használják.
Sokszor olvasom, hogy csalódottan hagyják ott az Alamy-t úgy fél - egy év múlva a Shutterstock-hoz szokott fotósok.
Egy régi fórumozó írta le a következőt: az első évben 2-3 eladásod van, a másodikban 15-20, és a harmadiktól jelentősen emelkedik ez a szám. Persze, ha mindent jól csinálsz (lásd itt). A mai napig vannak 3 számjegyű eladások (képenként, dollárban). Én is egy 175 dolláros képpel kezdtem a sort.
Bár egy nem angol (értsd: brit szigeteken élő) kétségkívül hátrányban van az Alamy-n egy helyivel szemben (ez a Live News szolgáltatás miatt van, ahova az angol újságok részére tölthetnek fel a fotósok hírértékű fotókat, gyors elbírálással), mégis jószívvel ajánlom minden szerkesztői (editorial) fotózást kedvelő fotósnak.
iStock
Fent már volt szó a Getty Images-ről, ahonnan csalódottan távoztam. Egy évvel később úgy döntöttem, adok még egy esélyt, de most az iStock-ot céloztam meg. Ez a Getty Images microstock részlege. Az egy képért kapható összeg ezért jóval alacsonyabb, nem ritkán 1 cent (!) körüli. Regisztráltam, és sikerült is bejutnom.
Kíváncsi voltam, hogy igazak-e a hírek a már említett hallatlanul alacsony árakról. Igazak. Sőt.
A feltöltési felület tetszik, főként a kulcsszavak egyértelmű, kiválasztós megoldása. Egy külön szoftver (DeepMeta) használható az eladási statisztikák és egyebek tanulmányozására.
A kifizetési alsó limit a Dreamstime-hoz hasonlóan 100 dollár, tehát meglehetősen sok képet kell eladni ahhoz, hogy kifizetésünk lehessen. Ráadásul egy hónapban csak egyszer lehet letölteni az eladási kimutatást (minden hó 20. napja körül).
Az iStock kétféle eladási kategóriát különböztet meg: Regular (Általános) és Connect (Kapcsolódó). A Regular eladások képenkénti összege nálam 2 centtől a 1,8 dollárig terjed (három nagyobb összegű eladást leszámítva). A Connect eladások azonban már aggasztóbb képet festenek: 0,00002 dollártól 14 centig. Egy alkalommal gyakorlatilag az összes képemet megvette valaki, ami akkor 573 kép volt 3,2 dollárért.
A Connect eladási típusról ezt írja az iStock a felhasználói felületén (csak a lényeget emelem ki):
A Connect egy olyan megoldás, ami által ügyfeleink közvetlenül az eszközeikbe, termékeikbe és szolgáltatásaikba ágyazhatják be a Getty Images tartalmat, meta adatokat és keresési funkciókat. A Connect eladások magas száma és egyedi felhasználása miatt az eladási listán 5 tizedesjegy pontosságban jelezzük annak értékét (dollárban).
Connect eladások fajtái:
- Cost Per View (az ügyfél felhasználói számára elérhetővé tett tartalmak nézettsége alapján meghatározott összeg)
- Rev Share Ad based (az ügyfél a reklám bevétele után százalékot fizet a Getty Images tartalomért)
- Price Per Image (az ügyfél meghatározott célra letölthetővé teszi a Getty Images tartalmat, és a fájl méret alapján fizet díjat letöltésenként)
- Fixed Usage Fee (hasonló a Price Per Image-hez, de itt fix összeget fizet az ügyfél egy nagyobb számú felhasználásért)
Az egyetlen probléma a Connect-tel csak az, hogy nem lehet kilépni belőle. Írtam az ügyfélszolgálatnak, hogy szeretnék csak a Connect-től megszabadulni, de nem is válaszoltak (már levelezésben álltunk, de konkrétan erre a kérésemre nem reagáltak).
Rendszeres feltöltésekkel, változatos portfólióval itt is lehet eredményeket elérni (hasonlóan a többi microstock platformhoz), de engem megdöbbentett a képeim potom összegekért való "elkótyavetyélése".
Végül néhány adat a mérlegeléshez
A fentiekből látszik, hogy én végül a macrostock (vagy simán stock) ügynökség (Alamy) mellett döntöttem, illetve fenntartom még az Adobe portfóliómat is. A többit már vagy megszűntettem, vagy hamarosan kifuttatom (értsd: csak a jobban menő képeimet hagyom meg, majd a következő kifizetés után törlöm a fiókomat is).
Alap részesedési arányok az ügynökségeknél:
(a linkek az egyes ügynökségek kifizetési szabályozásaihoz vezetnek)
Képek eladása az Alamy stock fotó ügynökségnél
Gyakori kérdések és válaszok az Alamy brit stock fotó ügynökségről
