Magam magamról...

wahaviBlog
Téma

Amikor fotózni kezdtem...

Gyerekkoromban kaptam a kezembe egy Szmena szimbol fényképezőgépet, amivel sikerült néhány egész jó kompozíciót alkotnom. Apám minden nyaralásunkon százával kattogtatott, így nem csoda, ha én is megirigyeltem ezt a könnyűnek látszó "szórakozást". Íme néhány kép az 1980 körüli időkből:

|1||2||3|

Később már egy Praktica tükörreflexes, kisfilmes géppel jártam a környéket.

|4||5|

És itt közbeszólt a sors. Édesanyám elvesztése meglehetősen mély nyomokat hagyott bennem. Lefogytam, az izmaim szó szerint elfogytak, állandó fáradtságot éreztem. Hamar kiderült, hogy ami lelki szinten a gyász volt, az testi szinten a túlzott méz-fogyasztásban nyilvánult meg, ami gyakorlatilag teljesen kiirtotta a bélflórámat, tehát leállt az emésztésem, a végtagjaim sosem melegedtek fel. A tartalékaimat éltem fel. Azonban sosem adtam fel a reményt, hogy egyszer csak visszafordul a folyamat. Rengeteg módszert kipróbáltam, de egy sem működött (vegán étkezés, gyógyteák, reiki, agykontroll). Minden addigi tevékenységemet, így a fotózást és a zenélést is, abbahagytam.

2 év próbálkozás után belebotlottam egy Candidáról szóló könyvbe. A benne felsorolt tüneteket mind produkáltam. Felcsillant újból a remény, hogy rátaláltam a megoldásra. A könyvben ajánlott Acidophilus (tejsav baktérium) kapszulát el is kezdtem szedni. Néhány hónap után nagy meglepetés ért, amikor ráálltam a mérlegre. 4 kilóval többet mutatott! És ez a tendencia nem is állt meg. Megjött az étvágyam minden addig nélkülözött élelmiszerre. Fél év alatt végre visszaállt a rend, újra működött az emésztésem! Az időszak tapasztalatairól olvashatsz majd a wahaviBlog oldalain.

A digitális korszak beköszöntével új erőre kapott bennem a fotózás iránti szenvedély. Jó ideig csak a megérzéseimre hagyatkozva fotóztam, amíg rá nem jöttem, hogy egy bizonyos alapszintnél feljebb csak úgy juthatok, ha egy nálam sokkal képzettebb fotóstól tanulok. Meg is tettem, és számomra is meglepő mértékben emelkedett a tudatossági szintem, így már nem csak ösztönösen kattogtattam, hanem komponáltam.

Rájöttem, hogy nekem nem elég, ha a Facebook-on begyűjtök néhány tetsziket a képeimért, valami hosszútávú hasznosítást kerestem a fotóimnak. Egy jó barátom javaslatára belekóstoltam a stock fotózás ígéretesnek tűnő áramlatába. Kipróbáltam a nagyobb ügynökségeket, úgy mint az Adobe, Dreamstime, Eyeem, Getty Images (iStock), Shutterstock, és végül az Alamy.

A stock fotózás egy külön műfaj, de tapasztalatom szerint csak azok maradnak talpon, akik magas szinten űzik a fotózás mesterségét. A wahaviBlog-ban sokmindenről szó lesz a témában. Tarts velem!

Felhasznált képek

Felhasznált képek
Baja, 1980 körül
A sárvári vár kaputornya, 1980 körül
A sárvári vár kaputornya belülről, 1980 körül
Soproni udvar
Tavirózsa
© minden kép készítője és tulajdonosa Wallon-Hárs Viktor (wahavi).

Pinterest pin

wahaviBlog - stock fotózás tapasztalatok, tudnivalók kezdőknek

Mit szólsz hozzá?

A mező tartalma nem nyilvános.

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.

A bejegyzés szerzője

Wallon-Hárs Viktor

Az életem dióhéjban: óvóbácsiként kezdtem, aztán angolt tanítottam, zenét szereztem. Honlapokat készítek a mai napig, és a fotózás mesterségét immár stock fotósként űzöm.

A wahaviBlog elindításában nagy segítségemre volt a honlapkészítésben szerzett (több, mint) évtizedes tapasztalatom, valamint maga a fotózás is, ami nemcsak a fő témám, de az illusztrációimat sem kell innen-onnan összevadásznom.